13. Botrány

A kijelzőn pedig Adam neve villogott.
-Mit akar ez?-bámultam furán a képernyőt.
-Haló-vettem fel az utolsó percben.
-Na végre! Hol vagy?-hallottam a kérdést a vonal túlsó végéről.
-Hát-körbenéztem. -Az ágyamban-válaszoltam.
A nevetésem végét az ajtó zárban kattanó kulcs zavarta meg. Mikor kinyílt az ajtóban Anyut, Davet és.. és! Nem hittem a szememnek, de az exem volt a harmadik tag. Mit keres itt Nail?
-Hát te?-néztem felé kérdőn.
-Igen én. Anyukád hívott-itt anyura majd kicsit később rám pillantott és folytatta. -Azt a hírt kaptam, hogy történetet írsz, érdekelne-motyogta.
-Mert?-néztem rá furán.
-Egy könyv kiadó cégnél dolgozik.-ismertette a tényt anyu.
-Értem-bólintottam.
Már vagy 5 perce ott álltak, mikor megtörve a csend, kérdésre szántam el magam:
-Öltözhetnék?
-Igen, persze-csukta be Dave az ajtót.

Pár perccel később már ruhában, de kócosan és smink nélkül rohantam le.
-Mellesleg, te miért nem vagy suliba?-szegezte a kérdését felém.
-Miért lennék suliba szombaton?-merengtem.
-Csak mert péntek van?!-nevetett.
-Hogy mi?-néztem tágra nyílt szemekkel.
-Pé..-kezdte, de anyu belé fojtotta a szót.
-Értette-nézett lenézően Nailre.
-Hogyhogy nem keltettél?-méregettem anyut.
-Tudtam, hogy jönni fog Nail.-válaszolta természetes hangon.
Csak bólogattam, mint egy kiskutya aztán felrohantam a telefonomért. A hívás lista első számát, egyszóval Adamet tárcsáztam.
-Hahóó-szólt bele.
-Szia, Elena vagyok.-vágtam rá.
-Igen, tudom. Miért nem vagy suliban?-érdeklődött lógásom felől.
-Várj, adom anyut, majd elmagyarázza! -lerohantam a lépcsőn, mivel anyut hirtelen nem láttam, ordítani kezdtem. -Anyu.
-Igen?-lépett mögém.
-Adam az, mond el neki, hogy miért vagyok itthon-suttogtam.
-Adam?-vette át.
A továbbiakban csak annyit hallottunk, hogy ,,Oké" ; ,,Rendben" és még pár ilyen szó. Mikor lerakta, árgus szemekkel vártuk, hogy megszólaljon.
-Ma nem mész suliba-mondta anyu.
-Miattam -nevettem.
-Elolvashatnám azt, amiért igazából itt vagyunk?-szólt közbe Nail.
-Amúgy hol van Eric?-szegeztem kérdésem anyunak.
-Otthon -mosolygott rám.
-Miért?-néztem furán.
-Pár ruháért -vágta rá.
-Rendben -motyogtam.
-Khööm -lépett oda Nail.
-Mivan?-fordultam felé.
-Elkérhetném? Mennem kell -morgott.
-Ne morogj, nem vagy medve! Mit is amúgy?-néztem rá furán.
-Amit írtál -vágta rá.
-Anyu sem olvashatta, majd pont neked adom oda, nem? Logikus vagy -morogtam már én is.
-Aha -vágott vissza.
-Anyu, lépek -csaptam be az ajtót.
Kimentem a kertbe, fel egy magas diófára. Csodás a kilátás, mindig ide jövök, ha szomorú vagyok. Mikor hallottam a kapu kattanását, lenéztem.
-Végre -motyogtam magamban.
Lemásztam aztán visszarohantam a házba. A telefonomban Eric számát tárcsáztam.
-Hol fészkes fenében vagy?-estem neki.
-Nyugi cica..-válaszolt egy gúnyos hang.
-Mi az Isten? Ki vagy?-érdeklődtem.
-Szerinted?-érzékeltette, hogy perverz mosolyra húzta a száját.
-Nail?!-húztam fel a fél szemöldököm.
-Talált. Itt a kávéd -hallottam a háttérből.
-Ki van a...-be sem fejeztem, és kinyomta.
A ... ordítottam ki a fájdalmam.
-Kislányom! Van egy öcséd, rendesen beszélj -szidott le.
-Bocs.. -huppantam az ágyra.
-Mi történt? -ült mellém.
Elmeséltem mi történt, mire anyu tágranyílt szemekkel nézett. Hosszas töprengés után megszólalt:
-Mit keresett Eric telefonja Nailnél?-hangoztatta gondolatát.
-Ezt kérdezem én is -fakadtam ki.
-Miért sírsz tesó? -fogta meg a kezem az öcsém.
-Semmi Dave -mosolyogtam rá.
Mellém feküdt, míg anyuval beszélgettünk, majd álomba szenderült. De nem csak ő, hanem én is.
Délben Eric puszijára ébredtem.
-Na figyelj! 1. eltűntél, 2. miért van Nailnél a telefonod?-hisztiztem.
-A telefonom itt van -húzta elő a zsebéből.- Aztán már itt vagyok, de gondolom akkor az ajándékod sem érdekel -hagyta el a szobát.
-Add ide a telefonod -szóltam utána, mire a kezembe csapta.
Tárcsáztam a számom, mire  a kijelzőmön ismeretlen szám jelent meg.
-Ez NEM a te telefonod -mondtam ki a gondolatomat hangosan.
-Dehogynem -nevetett.
-Akkor tessék, hívj fel és nézd meg, milyen számot jelez ki -ültem mellé.
-Basszus..-mondta, mikor tapasztalta  a tényt.
-Na ugye..-durciztam.
-De akkor hol a mobilom?-méregetett furán, mire a kezébe nyomtam az én telefonom.
-Tárcsázd! -adtam ki
A hosszú csörgés után Eric arca lefagyott.
-Mi az?-hajoltam oda, mire az ágyra csapta a telefonom.
-Mi az, hogy ,,Szia cica, jó volt este! " ? -láttam a szemében a szikrákat.
-Mivan?! Tudod, hogy itt voltam melletted este..- értetlenkedtem.
-De.. -kezdte, de félbeszakítottam.
-Nincs de, itt voltál, láttad! Ha még így sem hiszed, takarodj..-üvöltöttem és kitört belőlem a sírás.
-Igazából csak azt akartam kérdezni, hogy ki volt az?! -fordult felém.
-Nail -válaszoltam halkan.
-Mi? Ki? Miért? -kérdezte.
-Nail, esem mert nem mutattam meg a naplómba zárt történetemet. Anya áthívta délelőtt -álltam fel.
-Ülj le. Minek neki az? -sétált az ablakhoz.
-Elvileg könyv kötő cégnél dolgozik -járkáltam fel-alá.
-Én meg vagyok a főpap -vágta rá Eric.
Pár perc múlva a fürdőbe ment, majd én is. Mikor mindketten végeztünk, bekapcsoltam a laptopom megnyitottam a Twitterem és tágra nyílt szemekkel néztem. 27 üzenet Nailtól. Gyorsan kitöröltem, majd álomra hajtottam a fejem.



Következő rész 17 vélemény után! :) Olvasónak már TWITTERREL is feliratkozhattok! xoxo

Szavazás, fejlemények

Sziasztok! :))
Pár napja LEZÁRTAM a szavazást, szerepelni fog benne az 1D.
Most írtam meg pont azt a részt, amibe megjelennek :) Nem árulom el ki kivel lesz, vagy hogy ismerekednek meg, esetleg lesz-e valakinek titkos hódolója. Minden ki fog derülni. Legyen elég annyi, hogy a barátnőm kérésére, (aki imádja őket, én nem mondanám magamra ugyanezt) lesz bent az első szál. Remélem, ti is olyan mosollyal fogjátok olvasni, ahogy én írtam.
Hamarosan 13.rész, ami még nem tartalmazza az 1D-t, de remélem, hogy vároos.;)
Addig is várom a véleményeket a 12.-hez: 12.fejezet
Tudom, hogy kommentekkel együtt megvn a 17, úgyhogy nem hiszem, hogy ma, de holnap hozom az új részt! :)
További jó olvasás, várok vissza mindenkit.
U.i. Köszönöm a több, mint 4.000 látogatót! :))

Szerk.

12. Történetem

Reggel egyedül ébredtem. Eric már lent volt, amikor leértem.
-Miért keltél ilyen korán?-kérdeztem két ásítás között.
-Mert ma vizsgázni megyek-válaszolta természetes hangon.
-Milyen vizsgára?-ültem asztalhoz.
-Francia. De már mondtam este-mondta majd a lépcső árnyékában eltűnt.
-Mikor?-kiabáltam fel.
-8 körül-ordította vissza.
-Őőő. Rendben, szerintem elaludtam-rohantam fel.
Felkaptam a boka csizmám cső farmerrel, és fehér pólóval. Miután így együtt nem tetszett, a fehér pólóra még felvettem egy csipkés felsőt. Mivel a táskámat nem találtam még vagy 20 kört rohantam. Mikor végre meglett (az asztal alatt bujkált..) kirohantam. E. éppen kitolatott.
-Várj, itt a kulcsom és mehetünk-pattantam a kocsiba.
-Kicsim, neked suli lesz..-törölte le a mosolyt az arcomról.
-Igaz, nem baj.. majd kicsit kések-agyaltam ki.
-Miattam?! Na nem, inkább majd felhívlak-puszilt a hajamba.
-Suliba se viszel?-néztem rá, mire ő biccentett egyet.
Értettem a jelzést, elvisz. Az út szótlanul telt, bánatomra.
-Akkor szia és hívj-törtem meg a csendet  suli előtt.
-Szia-mosolygott vissza.
Szótlanul léptem be  a suliba. A gondolataimba merengtem, még Dinát sem vettem észre.
-Hahó, itt vagy?-csípett meg.
-Auu. Mi az?-tértem vissza.
-Kb. 10 perce neked beszélek.. Reménytelenül-szomorodott el.
-Ne haragudj, nem a te hibád-mosolyogtam rá.
-Igen, azt gondoltam, mivel ma még hozzád sem szóltam-folytatta.
-Tényleg ne haragudj. Feljössz te is? -kérdeztem, mikor kibontottam a rágóm -Kérsz?
-Fel és nem, köszi- csalt mosolyt az arcára.
Dináról tudni kell, hogy jó fej, csak más mint a több lány, így kiközösítik.. Vele lehet beszélni mindenről. Csengetésig beszélgettünk, majd átmentem a helyemre. Ledobtam a fekete táskám, majd felnéztem. A tanár pont belépett a terembe.
Minden következő szünetben Dinával beszélgettünk. Kiderült, hogy van barátja, Mark aki most tölti a 20-at. Délután pedig elmentünk ebédelni. Elmesélt mindent, ami vele történt. A húga, Dóri Angliában él az apukájával és szeptemberbe ment suliba. Szinte mindent kibeszéltünk nap végére.(Bár a csajoknál ez kicsit lehetetlen.) Eric nem hívott, ami miatt el voltam keseredve. Viszont mikor kiléptem a suliból Davevel várt a kocsi mellett. Dave egyszerre odarohant, E pedig mosollyal követte lépteimet.
-Elfelejtettél valamit..!!!-támadtam le.
-Tudom, sikerült. Amúgy vigyázz, az öcséd most jött ki az orvostól-válaszolta.
-A bácsi megnézte a torkom-szólt közbe Dave.
-Fáj a torka?-néztem kérdőn Ericre.
-Valami olyasmi. Anyukád azt üzeni, hogy nem engedtél el, de rohan haza és hoz kaját, de azért főzzünk. Dave pedig délután ne aludjon, játszani kell vele és..-sorolta.
-Oké, oké értem -vágtam rá.
-Jólvan-pillantott rám.
Én egy mosollyal próbáltam tükrözni, hogy jól vagyok, először bevették, aztán otthon lebuktam.
-Mem akartam Dave előtt, de mi a baj?-törölte le a mosolyt az arcáról.
Én, mint aki meg sem hallotta durcásan bekapcsoltam a TV-t.
-Hahóó. Mi a baj?- ült mellém.
-Semmi.. -haraptam el.
-Szólj, ha szeretnéd mondani -ült az az asztalhoz.
-Ne haragudj-ültem fel az asztalra.
-Engesztelj ki és mondd el mi a baj!- húzta huncut mosolyra a száját.
-Tessék-nyomtam egy puszit az arcára.
-Na, mesélheted-ült velem szembe.
-Adam.. már kiakaszt. Mindennap beszélni akarok vele, arról, hogy most mi a baja velem, vagy miért utál. Kerül, és ha elkapom idegesen megfordul,  mond valamit és elrohan-meséltem.
-Rendben. Szóval miatta.. de akkor miért velem szívózol?-nézett rám furán.
-Hát nem tudom... talán mert veled vagyok a legtöbbet-nevettem el magam.
-Akkor töltsd ki rajtam-szomorodott el.
-Nem ám-mosolyogtam, majd adtam egy puszit a szájára.
-Kiengeszteltél-húzott át az ölébe.
-Csak azért..-nevettem, miközben kaptam egy puszit a hajamba.
-Megyünk Davevel sétálni?-kérdezte.
-Menjünk-álltam fel, de visszahúzott.
-Még várj egy kicsit-kulcsa kezét a derekam köré.
-Kicsit?-néztem rá, mikor már az ágyon ugráltunk.
-Igen-mosolygott.
-Hát oké-kezdtem nevetni.
7 óra körül már a játszó parkban voltunk. Dave kedvence a hinta, viszont lökni már nem tudja (bár szerintem inkább nem akarja) szóval nekünk kellett.
Mikor hazaértünk anyu már köntösben szürcsölte a teáját.
-Szia anyu-köszöntöttem.
-Sziasztok.Dave -itt Davere nézett- menj a fürdőbe, mindjárt megyek én is. Elena-itt már rám nézett- hallottam a történetedről és érdekelne!-lépett velem szembe anyu.
-Eric..-néztem rá szikrázó szemekkel.
-Igen?-kérdezte ártatlan kiskutya szemekkel.-
Te..te..te voltál-ugrottam a nyakába.
-Igen én-súgta a fülembe és felvitt a szobámba. -Anyu-kiáltottam le, mire anyu megjelent a szobámba.
-Tessék-nézett rám kedvesen.
-Ez a maki mondta ugye?-mutattam Ericre.-
-Igen-válaszolta.
-De miért?-néztem furán E.-re, mire ő egy halk mondattal válaszolt.
-Mert az én véleményem nem hiszed-mondta és magához ölelt.
-Anyu ne haragudj, de nem..még nem..-néztem rá.
-Rendben, de mielőbb-fúrta tekintetét az enyémbe.
-Jó éjt!-kiáltottam utána. -Eric, én kinyírlak-löktem hátra.
-Ne-válaszoltam és a földön landolt.
-Jól vagy?-kérdeztem, mire ő felém nyúlt, és magára húzott. Szóval a padlón, egymáson feküdtünk és megcsókoltam. Aztán felpattantam.De túl lassú voltam, utánam nyúlt és vissza rántott.
-Ne már. Most ezt miért?-nyavalyogtam.
-Megérdemelted-mondta nevetve.
11 körül kikapcsoltuk a TV-t és visszamentünk az ágyra. Egy kicsit még ökörködtünk, majd mély álomba merültünk..

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem... A kijelzőn pedig ismerős szám villogott, ismerős névvel.. Ne..-csaptam a fejemhez..




17 vélemény, és hozom a következő részt! :)
Sajnálom, hogy később hoztam, és a képek sem olyan jók :/

11. Dave új mániája..

Ma éjjel ért haza apu. Dave persze nem várhatta meg, aminek legfőbb oka az volt, hogy éjfélkor landolt a gép. Anyuval kocsival mentünk elé. A reptéren nagy csomagokkal találtuk. Otthon kiderült: ennek a fele ajándék volt. Dave a nagy hangzavarra felébredt, és Erickel lejött. Gyorsan köszöntötte aput és visszament aludni. Hamarosan én is követtem a példáját, hisz reggel suli. A naplóm ma elmaradt, csak bevágtam magam az ágyba..

Reggel szokás szerint 6-kor keltem. Anyu és Dave már elment, apu és Eric pedig  konyhában csináltak gofrit. Apu éppen kiszedett egyet, E. pedig nutellát kent rá. Mikor észrevett odajött, és kaptam egy ,,Jó reggelt!" csókot.
-Hát ez?-mutattam a tányéron lévő gofrira.
-Tessék-nyújtotta felém.
-Köszi-nyomtam egy puszit az arcára.
Mosolyogva végig nézte, hogy hogyan eszem meg, aztán egy csomagot rakott elém.
-Ezzel mit mit csináljak?-kérdeztem.
-Ma ezt vedd fel, de igyekezz, indulni kéne-mutatott az órára.
-Úristen, 7:10...-még ki sem mondtam és már a szobámban kutattam.
Felvettem a csomagban talált ruhát, majd a kedvenc magassarkú csizmám. Mikor végeztem lerohantam..
-Huhh, mehetünk..-hadartam.
7:50-re már a suli előtt voltunk. Becsaptam a kocsi ajtót és berohantam. Az ajtóban  az igazgató helyettes jött szembe.
-Jó reggelt!-rohantam el mellette.
-Neked is Elena, neked is..-pördült egyet saját tengelye körül.
Pont a tanár előtt ültem be a helyemre. Adam még mindig haragudott rám, látszott rajta, hiába tagadta.
-Adam, ne már!-mondtam, mikor elcsíptem a folyosón.
-Mit ne?-fordul vissza. -Ha nem mondod, hát szia..-mondta, majd idegesen elviharzott.
Pár percig ott álltam, aztán én is elrohantam. A suli előtt Eric várt.
-Huu, de ideges valaki! Mi történt?-kérdezte.
-Adam történt..-válaszoltam idegesen.
-Mit csinált az a barom már megint?- ment fel benne is a pumpa. -Mi baja van?-dühöngött tovább.
-Engem is érdekelne..vágtam rá.
-Az a .. barom..!-idegeskedett.
- Nyugi..sütizés?-néztem rá kérdőn.
-Rendben-válaszolta valamivel nyugodtabban.
Kb. 2-3 órát voltunk a sütizőbe. Én egy halom sütit megettem, híztam vagy 5 kilót. Anyuékkal együtt értünk haza.
-Szia-ugrott elém Dave.
-Szia-mosolyogtam vissza.
-Pacsi?-kérdezte E. Davetől.
-Hol voltatok?-szólt a kérdésem anyuhoz.
-A játszótéren. Nem lehetett elhozni- mosolygott anyu.
-Később visszamegyünk? -kérdezősködött tovább Dave.
-Majd vacsi után, rendben?-guggoltam mellé.
-Oké-tapsolt egyet.
Otthon mindenki evett, aztán a beígért sétára indultunk. A főtérre mentünk, ahol ilyenkor  mindig valami bábszínház van. Davet nem nagyon érdekelte a dolog, viszont a játszó parkot egyből kiszúrta.
-Oda megyünk?-mutatott a park felé.
-Menjünk-bólintott anyu.
Davet 8 órakor húztuk el onnan, csak az vált be, hogy majd holnap is jövünk. Elvileg mosogatott, gyakorlatilag sütit majszolt. Lent körbeültük az asztalt és szilvás sütit ettünk, közben pedig beszélgettünk. Amiből később filmezés lett. Persze halkan, mert öcsi már aludt. Este 10-kor mi is felmentünk, még Eric zuhanyzott én pedig írtam pár sort a naplómra.
,, Ma sikerült Adammel veszekednek. Eric egy sütizőben dobott rám vagy 5 kilót. Vacsi után pedig Davevel mentünk báb műsort nézni, de a játszó parkban kötöttünk ki. Nagyon élvezte. Boldog vagyok, mert Eric itt van. Bár már lebuktam a titkosnak indult történetemmel, mindezek ellenére örülök, mert velem van az, akit szeretek. Karjaiban alszok el, és ébredek fel. xoxo "
-Megint történetet írsz?-lépett mögém E.
-Nem-válaszoltam.
-Napló?- kérdezte.
-Igen, napló. De jó, hogy mondod, már nagyon rég nem írtam..-tűnődtem.
-Akkor hagylak-indult hátra.
-Ne-mondtam és becsuktam a naplóm. -Nem kell menned. Sőt, maradj!.-ültem az ágyra.
-Oké-nézett rám furán.
Bekapcsoltuk a TV-t és egy jó darabig néztük, aztán a mellkasán elaludtam...


Reggel egyedül ébredtem.. Eric már...

16 véleményt kérek a sávba, a következő részhez! :)

10. Buli

A zajra már Eric is figyelmes lett.
-Ez mi?-kérdezte halkan.
-Őőő.Ha én azt tudnám-válaszoltam.
-Lemegyek megnézni-ugrott ki az ágyból.
Nem sokkal később visszajött.
-Na?-kérdeztem.
-Az öcséd éhes..-nevette el magát.
-Ilyenkor?-néztem rá furán.
-Aha-bólogatott.
-Hát. Mit ne mondjak, jól időzít..-nevettem el magam.
-Aludj, reggel suli-mondta mosolyogva.
-Te is. Jó éjt-mondtam.
Reggel egy homlok puszira ébredtem.
-Jó reggelt!-súgta a fülembe.
-Neked is-nyomtam egy puszit az arcára.
-Egyél, és öltözz, mert elkésünk..-mondta, és már ki is ment.
-Ömm. Hány óra?-kérdeztem.
-Negyed7 igyekezz-kiáltotta.
Rekord sebességgel felöltöztem, csináltam egy szendvicset, és bepattantam a kocsiba.
-Húú. Na gyors voltam?-mosolyogtam.
-Gyors-vágta rá.

Szokás szerint egyik kezével vezetett a másikkal pedig fogta a kezem.
-Délután sietek, de szerint nem nagyon fog menni.. Tudod, balhés osztály..-törtem meg a csendet.
-Jaj, tényleg! Nem is mondtam, hogy ma a főtérre gyere, oda ahol tegnap voltunk-válaszolta.
-Őő. Rendben, de miért?-kérdeztem.
-Majd azt meglátod-mondta és huncut mosolyt csalt az arcára. -Megjöttünk. Ügyeskedj-mondta és adott egy puszit a hajamba.
-Csak meglesz-mondtam mosollyal az arcomon.
A terembe bevágtam magam a padba, Adam mellé.
-Figyelj, tudom, hogy haragszol..-mondtam.
-Ell, ezt már tegnap eljátszottuk..!-mondta dühös hangon.
-Akkor haragudj..-ment fel bennem is a pumpa.
A táskámat a földre dobva a C-s terembe mentem, Dinához. Vele beszélgettem. Aztán tanár lépett be a termükbe.
-Elena! Maga mit keres itt?-nézett felém kérdőn.
-Hát szünet van, beszélgetek Dinával-válaszoltam nyugodtan.
-Nem, nemrég csengettek be!-mondta.
-Hogy mi??-rohantam ki a teremből, át a sajátunkba.
Pechemre a tanár már bent volt..
-Elena, hol volt?-kérdezte.
-Elnézést, a C-sek termében, nem figyeltem a csengetésre..-mondtam idegesen.
-Erről értesítenem kell a szüleit! Késés, üljön le!-mondta ő is idegesen. -Vagyis mégse. Táblához, többiek olvasnak!-hangzott a szigorú parancs.
Szóval feleltem.. nem mondanám, hogy tanultam. Ennek több oka is volt, de persze ezt nem hozhattam fel. A többi órán csak néztem magam elé, nem volt kedvem semmihez sem. 8 óra, valahogy csak elment.. Na jó, csak 7,5.
Suli után buszra szálltam és a főtérre mentem. A meglepetés a névnapom miatt volt. Anyu rendezett egy kisebb partit nekem, még a barátaimat is meghívta, bár gondolom itt besúgott Eric és Adam. Még Dina is itt volt. Elmesélte, hogy nagyon nehéz volt tartania a száját, mert sokat voltunk együtt, és nem egyszer akart kicsúszni ez a száján. A buli nagyon jó volt, sajnáltam, hogy anyuék hamar elmentek. Sütiztünk, piát csak egy koccintás erejéig ittunk, mivel holnap suli és még a többségnek haza is kéne menni. Beszélgettünk, táncoltunk, karaokiztunk szóval jó volt. Mikor hazaértünk anyu és apu a nappaliban "olvasott", mikor megjöttünk érdekes módon még mindig a főoldalon tartottak. A konyhába lépve egy halom sütit pillantottam meg az asztalon. Ericre néztem, majd egy idő után megszólaltam:
-Ez?-kérdeztem.
-Anyukád sütötte-válaszolta, és arcain megjelentek a gödröcskék.
Kimentem anyuhoz, kezemben egy tányér sütivel, jó éjszakát kívántam neki, majd felmentem. Eric lefeküdt, én pedig kis lámpa fényénél írtam. Nem, nem naplót, vagyis pár sort abba is. A történetem. Írtam bele még 7-8 fejezetet, ha elkezdem nehéz abbahagyni.

Napló:
" Örültem, hogy anyu nem felejtette el, mert igazából én igen.. Adamről meg ne beszéljünk..  Megharagudott, ez van majd felold, csak tudnám mi baja..Holnap végre hazaér apu,, Aztán a naplóm tetejére kezdtem firkálni..

12 vélemény és 2 komment a következő fejezet ára :)

9. Lebuktam

Reggel furcsán ébredtem. Semmi zaj, vagy valami. Kezemben a naplóm, és a tollam. De jó, elaludtam..
-Jó reggelt-lépett mellé Eric.
-Szia! Hány óra?-kérdeztem és közben ásítottam.
-Hat. Csináltam neked reggelit-mondta.
-Köszönöm-mosolyogtam rá.
-Mit írsz ilyen hevesen, esténként és éjszaka?-kérdezte.
-Nem fontos-vágtam rá, mert a bejegyzéseimen kívül egy történetet is tartalmazott.
-Ha nem fontos, miért akarod elrejteni?-kérdezte.
-Történetet, és az életem...-mondtam halkan.
-Az életed?-nézett rám furán.
-Múltkor, pakolászás közben találtam meg. Az elsőt még 5.-es koromban írtam-mondtam, majd mosolyra húztam a szám.
-Na, akkor eszünk?-kérdezte megtörve a csendet.
-Persze-mondtam.
Az asztalon egy kosár pirítos, lekvár és vaj volt. Reggeli után a szobámba mentem, öltözködni.  A fekete, térdig érő csizmámat vettem fel, csőfarmerrel, fehér ujjatlannal és rajta egy feket-piros kockás inggel. Aztán kirohantam a mosdóba. Először a hajamat vasaltam ki, aztán felraktam egy kis szempillaspirált és szemceruzát is. Felkaptam a táskám, és lesiettem.
-Mehetünk..-mondtam. -Vagyis várj. Hol van anya és Dave?-kérdeztem.
-Oviba mentek, aztán anyukád megy dolgozni és dél körül az oviba, aztán haza-mosolygott rám.
-Csak észheztért..-motyogtam.
Hamar odaértünk, még volt időm óráig, így Diával, a C-s lánnyal beszélgettem. Aztán elcspítem Adamet és kezdődött az első óra.
Az igazgató lépett be a termünkbe, nyomában az osztályfőnökkel.
-FIGYELEM ! 12/B mindenki idenéz!-kiabálta.
-Gyerekek, légyszíves-szólt ránk az ofő is.
-Nos. májusban elballagtok, érettségivel a kezetekben. Kinek vannak következő szeptembertől céljai? Kezeket a magasba!-mondta.
A 24-ből 8-an raktuk fel a kezünket.
-Laci, neked mi?-kérdezte az igazgató.
-Főiskola-válaszolta.
-És a többieknek?-kérdezte.
-Nekünk is-vágtuk rá.
-Remek. Akkor a maradék 16 diáknak csütörtökönként 14:15-től jelenés, mindenkinek találunk megfelelő dolgot, aki dolgozni akar, annak is! Köszönöm, sziasztok-mondta az igazgató és kilépett a teremből.
Osztályfőnökin a továbbtanulás volt a téma. Aztán spanyol, ahol kiosztották a napokban megírt TZ-t, nekem ötös lett. Utána volt magyar, töri, matek, portugál/francia. Nekem portugál. Órák utána Adam után rohantam.
-Neked meg mi bajod?-kérdeztem.
-Okéé. Felfogtam, hogy Ericet szereted, vele akartál menni szalagavatóra.. De azért én is ott voltam, és elvileg veled mentem.. az a bajom..-mondta szemrehányóan.
-Igen, őt szeretem, de VELED mentem a szalagavatóra..-mondtam már én is elmelt hangon.
-Mehetünk?-kérdezte Eric, és lehúzta az ablakot.
-Igen..-eröltettem egy mosolyt az arcomra.
Aztán elmentünk egy közeli faluba sütizni.
-Hát ez?-kérdeztem mosolyogva.
-Meglepetés-mosolygott vissza.
Minketten ettünk sütit, aztán haza indultunk. Anyu már otthon volt Davevel.
-Sziasztok!-kiáltottam, ahogy beléptem a házba.
-Sziaaa.-rohant elém Dave.
-Szia.-lépett be az ajtón Eric is.
A konyhából süti illata jött. Anyu Daniellel csokis sütit készített.
-Hát ez?-kérdeztem anyutól és a sütire mutattam.
-Nektek készítettük-válaszolta mosollyal az arcán.
-Húú. Együk meg-ugrált Dave.

-Tessék-rakott két-két szeletet anyu a tányérra.
-Finom!-mondta teli szájjal az öcsém.
Utána ANYUVAL (Nem igazán ér rá akárhova menni velünk..) mentünk el sétálni. A főtéren voltunk, mikor megcsörrent a telefonom.
-Haló?!-vettem fel.
-Szia Ell-mondta egy hang a vonal túlsó végén.
-Adam?!-kérdeztem.
-Igen.. Sajnálom a délutánit-mondta.
-Rendben, de most éppen anyuval és Davevel sétálunk. Majd visszahívlak-nyomtam ki.
-Ki volt az?-kérdezte anyu.
-Adam-válaszoltam.
-És miért keresett?-kapcsolódott be Eric is.
-Bocsánatot kért-válaszoltam.
Dave csak mellettem sétált. 7 óra körül értünk haza. Mindenki kért még egy kis sütit. Nem sokkal később Eric a szobámban  nézte a TV-t én pedig elővettem a naplóm.
'.... Reggel a naplómmal és  tollal a kezemben ébredtem. Eric készített reggelit, aztán elvitt suliba. Mondhatni: jó nap volt! Suli után egy elég közel lévő kis falut vettünk célba. Sütiztünk, aztán haza indultunk. Itthon anyu, Dave és Daniell sütit csinált. A kedvenc csokis sütimet. Nagyon finom volt, el is fogyott este az egész. Délután még sétáltunk egyet anyuval, Davevel és Erickel. Adammal sikerült egy nap alatt összevesznem és kibéülnöm. Eric éppen tévét néz..'-írtam, mikor mögém lépett valaki.
Felnéztem.
-Mi az?-kérdeztem a mögöttem álló Erictől.
-Mit lehet ilyen sebesen és mosolyogva írni?-kérdezte.
-Most  a napomat írom. Egy vidám részénél..-mondtam majd folytattam.
'...Na lebuktam. Már nem a naplóm a titkom, hanem Eric. A történetem remekül halad, ma is írtam bele jópár oldalt. Remélem, sikerült könyvként kiadni, és sok mindenkinek fog tetszeni. Na jó.. nem, egyenlőre nem akarom kiadni, de még csak megmutatni sem másnak. Megyek, írok még pár oldalt, aztán tanulok. xoxo'
Hát. nem úgy lett, ahogy a naplómba írtam. Ahogy Elharaladtam az ágy mellett, Eric kirakta a kezét, átkarolt és maga mellé húzott.
-Ülj le egy kicsit!-súgta és átölelt.
Rámosolyogtam, mire folytatta:
-Először is: Szombaton megyünk a klubba másodszot pedig had olvassam el a történetedet.-mondta.
-Rendben, de nem olvashatod el!-válaszoltam.
-Mert miért nem?-kérdezett vissza.
-Nem szeretném, hogy bárki is elolvassa.. még nem!-válaszoltam.
-De ígérd meg, hogy én leszek az első olvasod-mondta nevetve.
-Rendben, de ahhoz el kell engedned, így nem tudom befejezni-nevettem már én is.
-10perc! Aztán hozdd fel, kíváncsi vagyok-nevetett még mindig.
-Jajj-nevettem én is, mert csikizett.
Kaptam egy puszit a hajamba, és indultam. a fotelben felhúztam a lábamat, és folytattam. Nem 10 perc, hanem egy óra lett. Eddig kb. 50-60 oldal körül lehet. Felmentem.
-Tessék. Csendben olvasd, a végén vélemény és közbe nincs kérdés-adtam ki és a kezébe nyomtam a füzetem.
Míg ő olvasta én tanultam. Már éppen befejeztem, amikor rápillantottam: az utolsó résznél tart. Tovább olvasgattam a (nem éppen érdekes..) töri könyvemet.Pár perc múlva megszólalt...
-Szóval mikor adod ki?-kérdezte mosolyogva.
-Tessék?-kérdeztem vissza.
-Ez nagyon jó!-mondta.
-Persze, persze.. -mondtam mosolyogva. -Na, kérem-kaptam ki a kezéből.
-Ja és.. aludnod kéne. Mindjárt éjfél és korán kelsz.. -mondta.
-Uhh. tényleg-még ki sem mondtam és már a zuhany alatt voltam.

Pár percel később már az ágyban, ahogy Eric is.. A vállára hajtottam a fejem, és pár percen belül el is aludtam..

Másnap reggel korán ébredtem. Jobban mondva hajnalba. 3:15-kor..  Úgy ébredtem, ahogy elaludtam.. Eric vállán.. Már majdnem elaludtam, amikor csörömpölésre lettem figyelmes... erre már Eric is felébredt...




11 vélemény után jön a kövi rész! Már megírtam, csak rajtatok múlik!:) xoxo